A héten részt vettem egy kerekasztal beszélgetésen, az ismerőseim szerint itt lehet pasizni. Na, ez pont nem az a hely volt, a résztvevők 90%-a lány volt, ami eredhet a témából adódóan is. A Média 2.0 blog által szervezett beszélgetést hallgattam meg, ami régi, nagy márkák és egy fiatal márka kommunikációjáról szólt. Sajnos nem volt elég szék, egy órát végig kellett állnom, ami végül nem volt annyira szörnyű. Ez is azt mutatja, hogy nagyon sokan voltak kíváncsiak a magyar márkákra.

Az első kérdéssel bele is vágtunk a téma közepébe, a kérdés az volt, hogy mennyire érezték az alapításkor a magyarság előnyét vagy hátrányát. A Dorko egy fiatal brand, így a márka szintén fiatal marketingvezetője, Tolnai Viktória elmondta, hogy mivel a Dorka a divat részlegen működik a magyar itt nem egy húzó név. Mindenki inkább vesz egy olasz cipőt, ami biztosítékot jelent a minőségre. Az Ilcsi és Cserpes esetében már a név alapján be lehet azonosítani, hogy magyar márkáról van szó. A Cserpes a kilencvenes évek elején indult, akkoriban még nem a nagyközönség számára árulták termékeiket, inkább pizzériák, éttermek beszállítói voltak. Tehát ebben az időszakban még nem lehetett kifejezetten márkáról beszélni. Az Uniós csatlakozás után jött a nagy áttörés, és ekkoriban már magyar brandként definiálták magukat. Ekkor ők pozitívumnak érezték a magyarságot, hiszen ahogy a külföldi márkáknak, nekik is meg kellett ütniük egy bizonyos szintet. Az Ilcsi ebben az évben lesz 60 éves, így ők még különlegesebbek, hiszen hatvan évvel ezelőtt még semmiféle külföldi tőke nem volt az országban. Molnár Ferenc szerint mindenképpen előny volt a magyarság. A Kárpát-medence növényzetének egyediségét mi itt élők tudjuk igazán értékelni, amihez még hozzá adódott Ilcsi néni negyven éves szakmai tapasztalata. Az indulásukkor még hiány termékekhez tartoztak azok a kencék, amiket ők árultak. A kozmetikusok inkább maguk keverték ki a krémeket, amivel dolgoztak, így a márka már az induláskor is sikeres volt a magyarok körében.
A nemzetközi piacon való marketingben a Dorko mindenképpen meg fogja próbálni a magyarság hangsúlyozását. De Tolnai Viktória szerint sokkal fontosabb valamilyen plusz érzés közvetítése, példaként a Vans-ről a hallgatók azt mondták, hogy deszkás. Náluk is ez lenne a cél, hogy valamilyen szót rögtön társítsanak a márkához. De ők még egyelőre a magyar piacot szeretnék teljes mértékben bevenni, külföldre csak projekt alapon dolgoznak. Cserpesék jelenleg Szlovákiában vannak jelen és felmerült a kérdés, hogy azt ottani magyarok miatt célozták-e meg pont azt az országot. Cserpes István elmondta, hogy kapcsolati tőke által jutottak el az országba és valószínűleg többségben az ottani magyarok vásárolják termékeiket. De az alapító szerint itt is inkább a minőség nyom a latba, az emberek azért is veszik külföldön is a joghurtokat, rudikat mert minőségi, ez az, ami megkülönbözteti őket. Az Ilcsi vezetője is elmondta, hogy a kezdetekben ők is a szomszédos országokban tudtak jól elindulni, Romániában nagyon pozitívan fogadták a márkát és képzéseiket is. Ma már a kozmetikus képzések résztvevőinek 50%-a román ajkú. Az Ilcsi és a Cserpes is családi vállalkozás, így a következő kérdés az volt, hogy a márka építésekkor mennyire került középpontba a marketingben a családi vállalkozás kiemelése. A Cserpes nem használja szembetűnően a családi mivoltot, de természetesen fontos elem a marketingben a családi tulajdon. Ők inkább suttogó propaganda alapján terjednek, mindazok, akik a tejivóban és akik a többi terméket vásárolják, viszik tovább az igét. Az Ilcsi sem nyomatja különösebben a családi vonalat, de a 2008 válság után felfigyelt a nagy multik kommunikációjára, ahol kiemelték a családot. Így ők is picit előtérbe helyezték a családiasságot, a tradíciót. Hiszen Ilcsi bácsi szerinte fontos, hogy a termékeket személyhez kössék, növeli a hitelességet az, hogy konkrét személyhez tudják kötni a terméket, egy ködös multi helyett. Az Ilcsi és a Dorko szerint is a legjobb reklám maga a termék, ha az jó már nem kell a sok kamu hirdetés. Az Ilcsinél induláskor leginkább a kozmetikusok voltak a reklám felületek, akik tanfolyamokon is részt vettek. Sokáig nem költöttek marketingre, de mostanában már muszáj. Molnár Ferenc szerint amúgy is az embereknek már nagyon sok napjaink reklám dömpingje. Tolnai Viktória úgy gondolja, hogy a jó terméken felül még nagyon fontos a vevővel való kapcsolat. Ők is keveset költenek marketingre, de az eléréseik így is nagyon jók. Cserpesék az elején nem nagyon akartak az online világban mozogni, kicsit tartottak tőle. Igazán a Tejivók nyitásakor robbant be náluk a social media egyik öreg szereplője, a Facebook. Sokan a Tejivók által ismerték meg a joghurtot és más termékeiket. A kozmetikai márka a fiatalok megszólítását fontosnak tartja, amit egyértelműen látnak, hogy az online világon keresztül van lehetősége. A nagyon fiatalokat nehezen szólítják meg, hiszen szégyenlősek, nem merik bevallani arc problémáikat.
Az utolsó kérdések között szerepelt, hogy mennyire követik a trendeket. A Dorko inkább a nagyközönség számára gyárt cipőket, kevésbé lehet náluk trendi cipőket kapni. Ugyanakkor fontos, hogy különleges darabok is elérhetőek legyenek. Sokszor meg is kapják kritikaként, hogy általános cipőik vannak, nem követik a nemzetközi trendeket. A kozmetikában is léteznek a trendek, mint amilyen az aloe vagy ginko. De az Ilcsi ezeket figyelmen kívül hagyja, inkább megfigyelik őket. Az Ilcsi vezetője elmondta, hogy a hitelességre nagyon oda kell figyelni, mert a szépségápolásban nagyon sokan ígérnek fűt, fát.

Informatív meet-up volt, szívesen részt veszek több hasonló rendezvényen is.