L-Style

Fashion Flash: A divat társadalomra gyakorolt hatása

2019. december 05. - L-Style

Évekkel ezelőtt sokan panaszkodtak arról, hazai divatberkekben, hogy nincs állami támogatás, a kormány nem foglalkozik a divatiparral. Ez mára már megváltozott, kezdetben volt egy nívós divatbemutató, amely a legsikeresebb hazai designer kollekciókat mutatta be. Aztán idén megalakult a Magyar Divat és Design Ügynökség, amely számos szolgáltatást nyújt a még kezdő vagy akár a befutott márkák számára. A szolgáltatásokon kívül eseményeket is szerveznek. Történt ez november 27-én, a Fashion Flash név alatt futó kerekasztal beszélgetésen, amikor a téma A divat társadalomra gyakorolt szerepe volt. A résztvevők, Szentesi Réka, társadalomtörténész, Simonovics Ildikó, divattörténész, Dobos Emese újságíró és Marga énekes voltak.

76642471_1263966013790041_3435524733544693760_o.jpg

Szentesi Réka nyitotta meg a beszélgetést, aki a moderátor is lesz a továbbiakban. Bemutatkozásában elmondja, hogy kutatási területe a divat társadalmi mechanizmusai, társadalomra gyakorolt hatása. Réka szerint nagyon ritka az olyan esemény, ahol itthon a divat és társadalom kapcsolatával mélyebben, tudományosan foglalkozzanak. Hiszen szerinte a divatot egy felszínes, csillogó dolognak tartják hazánkban, ami létezik is. De szerencsére azért van néhány olyan magyar személy, aki meg tudja mutatni hogy mennyire komplex jelenség maga a divat. F. Dózsa Katalin idézettel vezeti be a beszélgetés témáit, aki azt mondta, hogy nincs olyan társadalmi csoport vagy kultúra a Földön, aki öltözetlenül vagy díszítetlenül hagyná az emberi testet. Tehát, valamilyen preferencia alapján mindenki felöltözik, ez egy alapvető norma. Az első kérdéssel arra kérte Réka a résztvevőket, hogy fogalmazzák meg szerintük mi is az a divat, mi a divat definíciója.

Emese szerint az öltözködésben az értékrendnek fontosnak szerepe van, hiszen az, hogy mit veszünk fel, megmutatja, hogy milyen csoporthoz tartozunk, a divat annak az eszköze hogy kik szeretnék lenni. Marge szakmájában fontos az önkifejezés, amikor a divatról kell beszélnie, úgy érzi, hogy ez egy úgy mondd tudathasadásos állapot nála. Mert van az, aki a hétköznapokban létezik és van az az éne, aki a színpadon jelenik meg. Így mindig 2 oldalról kell gondolkodnia, a mindennapi énjéről azt mondja, hogy számára a divat a szeretet nyelve. A színpadon pedig fontosnak tartja, hogy hazai tervezők ruháit viselje és ott egy táblának nevezi magát, ahol nem csak önmagát képviseli. Ildikó megijedt a kérdésről, mivel erről könyveket írnak. Azzal folytatja, hogy a divatot nem szabad leszűkíteni csak az öltözködésre, hiszen a divat hat az ízlésünkre, a szokásainkra de még a vágyainkra is, emellett folyamatosan befolyásolja a mindennapjainkat is. Gyakorlatilag a divat egy nagyon nagy business, a trendszetterek, a mozgatók, a gazdasági társulások, amelyek úgy irányítanak, hogy megváltoztassuk szokásainkat, sok pénzt költsünk. Illetve a ruháink akkor is beszélnek rólunk, amikor mi még meg sem szólaltunk, semmilyen más tárgykultúra nem ennyire beszédes.

Réka ismételten egy kutató által megfogalmazott idézettel folytatja, miszerint a divat a kapitalizmus kedvenc gyermeke, a divat egy gazdasági jelenség. Arról kérdezi a résztvevőket, hogy mit gondolnak a fogyasztói társadalom és a divat kapcsolatáról. Emese elmondja, hogy korábban működtek trendügynökségek, akik rengeteg szempontot összesűrítettek és akár öt évre előre megtudták határozni, hogy milyen színek vagy akár milyen hosszúságú szoknya lesz a divat, de ez a közösségi média megjelenésével felborult, ma már inkább szempillantásnyi trendekről tudunk beszélni. A régmúlt időkhöz képest rendkívüli módon felgyorsult a divat terjedése, ami szintén egy társadalmi jelenség. Ildikó veszi át a szót, aki a rokokóról és Marie Antoinette-ről kezd el beszélni. Marie Antoinette tizenkilenc évig diktálta a divatot és a stylistok őseként szokás emlegetni. A királyi palotában ő és segítői szezonálisan változtatták a divatot. Csapata volt az, aki miatt 1960-tól egymás mellett kezdtek el élni a trendek. Régen egy fő vonal létezett és vagy követték az emberek vagy nem. Divatbirodalmat épített, aminek kőkemény gazdasági alapjai voltak. Innen eredeztethető Párizs divaturalma, ami a mai napig töretlen. Marie Antoinette-t és XIV. Lajost mai kori influencernek is nevezhetjük. Jelentőségüket az is mutatja, hogy még ma is a francia luxuscikkek gyártása a 3. legjövedelmezőbb iparág az ország számára.

77060819_1277509619102347_499555914009804800_o.jpg

Marge, az influencer vonalra reflektál, hiszen az online felületeknek köszönhetően kezdett el felfigyelni a nemzetközi divat világra és így jutott el magyar tervezőkhöz mert az Instagramon megfigyelte, hogy más énekesek mit viselnek. Szerinte azonban itthon az influencer szó egy pejoratív fogalom. Felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyéni döntés, hogy az emberek milyen stílust vagy irányzatot képviselnek vagy követek. Marge elmondja, hogy ő tudja mi az amit nem szeretne és ez által tud elindulni egy irányba, ő az alkotásból meríti a külsejét. Emese szerint ez egy kettős dolog, függ egyéntől és közegtől is. Nagyon sok olyan történet hallott arról, hogy, aki nem követ bizonyos vizuális jegyeket, akkor az a közeg, amiben él nem fogadja be, nem tartja elég jónak. Ildikó szerint, ha valaki egyéni módon akar öltözködni, az egy választás. Ha én látványosan akarom megélni a saját világomat, ahhoz bátornak is kell lennem, hogy elviseljem ha ezáltal ki fogok lógni a tömegből. Ezt sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hiszen számos munkahelyen létezik például dress code. El kell bírni a személyiségünknek, hogy vállaljuk a döntésünket. 

A következő téma a testideáloknak divatja, a test és a ruha kapcsolata kerül középpontba. Marge elmeséli, hogy élt Kairóban, ahol a test eltakarása volt a normális. Itt találkozott először azzal, hogy el kell takarnia magát. Ennek a jelentőségét akkor érezte igazán, amikor visszaérkezett hazánkban és megtapasztalta, hogy mennyire jó érzés volt az, hogy őt nem csak nőként kezelik. Mert Kairóban minden arról szólt, hogy tud-e úgy nézni, hogy a taxis ne verje át, egy férfi ne lökje fel. Nehéz volt ebből az úgynevezett divatsemlegességből felállnia és visszatérni a színpadra. Az első időszakban csadorban közlekedett, majd egy ismerőse felvilágosította, hogy mivel semmi köze ehhez a kultúrához, feleslegesen öltözködik így. Ildikó 2 évig élt Algériában, szerinte az öltözködési szabályok rezsim kérdése is, hogy ők mennyire szélsőséges nézeteket vallanak. Algériában, ahol élt, az arab leányzók is európai ruhában mutatkoztak, a legnagyobb francia divatházak ruháit hordták, addig, amíg az édesapa el nem vitte a családot Mekkába, ami után nekik is el kellett takarniuk testüket. De ezt ők úgy oldották meg, hogy nem csadort vettek fel, hanem selyemsálakat, kesztyűket, kalapokat. Ildikó elmondja, hogy a test és ruha kapcsolatánál mindig fontos szerepet játszik a kori szépségideál. Régebben a fehérneműk által értük el a kívánt alakot, ma már nehezebb dolgunk van. Illetve korábban nem volt jelen a divatban a kényelmesség és praktikum, ami napjainkban a divat sajátjává vált. Réka hozzáteszi, hogy manapság nem fűzővel vagy push up melltartóval tudunk formálni, hanem a szabásokkal, mintákkal, színekkel is. 

78312773_1277509742435668_1350932661027209216_o.jpg

A téma ezen a vonalon folytatódik, ahol a moderátor azt kérdezi, hogy a a divatipar milyen hatással van a testkép kialakulására. Dobos Emese szerint napjainkban, főleg a tizenéves lányokat nagyon rossz hatás éri, hiszen mindenhol azt látják, hogy a blogger, akit követnek 190 cm magas, vékony a dereka és lapos a hasa. A fiatalokban pedig nem merül fel, hogy a képeket szerkesztették esetleg plasztikai műtéten esett át az egyén. Szerinte nagyon káros hatása van a közösségi médiának, amiben tulajdonképpen zajlik a divatipar. Marge hozzáfűzi, hogy a szülés után megfulladt a tökéletes testet hirdető képektől. Saját magát nem akarja influencernek nevezni, de ha mégis, inkább a mama kategóriába sorolja magát. Szülés után megosztott egy képet, ahol császármetszés után mutatja meg testét a sebekkel, hegekkel együtt. Nagyon pozitívan fogadták a követői, hiszen sok köszönő üzenetet kapott és azóta bátrabban tesz ki magáról hasonló képeket. Szerinte elindult ez a fajta vonal is, akik beszélnek és akár meg is mutatják a tabukat.     

A beszélgetés végéhez közelítve a szubkultúrákról esik szó, mennyiben befolyásolják a különböző népcsoportok a divatot. Dobos Emese elmondja, hogy több neves divatház is használt például afrikai népcsoportok által létrehozott motívumokat, mintákat. Ezekben az esetekben a tervezők együtt dolgoztak a csoporttal és fizetnek is a használatért. De a designerek sokszor nem is tudják, hogy a minta amit látnak, mely régió népcsoportjához eredeztethető vissza. A kulturális kisajátítás is szóba kerül, Marge a tetoválásokkal kapcsolja össze a kérdést. Szerinte a tetoválás is egy nagyon fontos önkifejező eszköz. Simonovics Ildikó szerint túlságosan erős a kulturális kisajátítás szó használata, hiszen akár mindenre rá lehet ezt húzni, azaz divat lett a túlérzékenység. Szerinte a punkokat sem kártalanította senki, pedig őket csúnyán kisajátították kulturálisan. A divat azon felül, hogy inspirálódik, kiüresíti az adott kulturális jegyeket. Neki a tetoválással is ez a problémája, hiszen itt is jellemző a divat hatása, a testünkön akarunk egy üres jelet hordozni. Úgy gondolja, hogy a szép tetoválás az, aminek értelme van és az egy jó dolog. Szentesi Réka zárja le a beszélgetés és mindenkinek megköszöni a részvételt.

Inspiráló és informatív volt a beszélgetés, örülök, hogy meghallgattam.  

A bejegyzés trackback címe:

https://l-style.blog.hu/api/trackback/id/tr9115338570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.